A nevek dala (2019)
A zene és a vallás sok ember életében fontos szerepet játszik. Nincs ez máshogy Dovidl-lel sem.
A nevek dala elgondolkodtató, de nem az a film, amit egy átlagos néző a moziba beülve elvár. Nem olyan pörgős, mint a mai filmek nagy százaléka, nincsenek benne hatalmas fordulatok és semmi természetfeletti. Egy művészfilm, amit leginkább művészmozikban kellene játszani. Ennek ellenére a film képes magával ragadni a nézőt, vannak benne nagyon jó jelenetek.
A film központjában a vallás és a zene, pontosabban a zsidóság és a hegedű áll. Akit érdekel legalább az egyik, az nagyon fogja szeretni a filmet. Ellenkező esetben nem ajánlom. Mondhatnánk azt is, hogy A zongorista című film könnyebben emészthető változata. A képi világ teljesen összhangban volt a zenével, a cím tényleg értelmet nyer a végén, megérthetjük azt is, hogy a zene mennyit segíthet a nehéz időkben, például a háborúban, vagy akkor, amikor elveszítünk számunkra valaki nagyon fontosat. A zene gyógyít.
Mindezen felül nem elhanyagolható a filmben a testvéri szeretet és a család szerepe , ahogy a való életben sem. Fontos szerepet kap a barátság, az árulás és a megbocsátás is. Ha kíváncsi vagy, hogy hogyan, mindenképp nézd meg a filmet! Egyszer megéri rááldozni az időt! 🙂
Rendező: François Girard
Szereplők: Clive Owen, Tim Roth, Catherine McCormack, Saul Rubinek
Hossz: 113 perc
Műfaj: kanadai-angol-német-magyar filmdráma
IMDB: 6,2
Rotten Tomatoes: 41%
Kritikát írta: bambuszmedve