Halál a Níluson (2022) – A bajusz mögött

Halál a Níluson. Nem lerágott csont? Hányszor fogjuk még ezt visszakapni új sztárokkal? Miben másabb, mint az eddigiek? Az igaz, hogy ha valami szuper sztori, azt ki kell sajtolni, na de ennyire? Kenneth Branagh biztonsági játékos ezzel a feldolgozással vagy pont, hogy bátor? Nézzük csak meg, vegyük górcső alá a múltat, a jelent és a jövőt.

Azért Ádám és Évától nem szeretnék elindulni, de azt kell tudni, hogy egy Agatha Christie regény adaptációról beszélünk. A krimiírónő főhőse Hercule Poirot, aki egy belga származású magándetektív. Ez az egyik nagy nyomozása egy igencsak nem rendhagyó helyen, Egyiptomban. Hercule Poirot-t sok színész testesítette már meg az évek során, ugyanis ebből a történetből ezzel együtt összesen 3 film készült. (Ami említésre méltó persze) 1978-ban Peter Ustinov (Poirot) szereplésével és ezzel azonos címen, aztán 2004-ben Poirot: Halál a Níluson címmel David Suchet (Poirot) szereplésével. Ebben is híres színészgárda szerepelt, mint Emily Blunt, James Fox és sorolhatnám. Ezért fejtegetem azt, hogy vajon 10-20 év múlva várhatunk-e megint egy „halált a Níluson” új hollywoodi csillagokkal. A Níluson 20-30 évenként folynia kell a vérnek úgy látom.

A 2004-esről azért érdemes tudni, hogy az is egy másik Poirot univerzumnak a részre, amit Andy Wilson rendezett, szóval erre volt már próbálkozás és hát be is jött. Nem nagyon van olyan, aki ne szeretné a krimit, talán csak az, aki hamar rájön a megoldásokra és unatkozik. Sajnos ennél a filmnél is simán rájöttünk, hogy mi a szitu, úgy, hogy én direkt nem néztem meg a korábbi adaptációkat. Régen láttam és már elfelejtettem a végkifejletet és így is ennél a filmnél ki lehetett nyomozni, hogyan történtek a gyilkosságok.

Érdekes, hogy a rendező, Kenneth Branagh maga a főszereplő is, de ezen szüzességünket elvesztettük már az előző filmnél, az Orient expresszesnél. Ez a film a 2017-es Gyilkosság az Orient expresszen folytatása és úgy készítette el Branagh, hogy ennek a filmnek is legyen folytatása, azaz egy teljesen új Poirot univerzumot alkot.

Sokat gondolkozom azon, hogy Branagh egyébként nem csak másolt, ez alatt azt értem, hogy van egy jó történet, a múltban készítettek mások belőle filmet, de nem hozták ki a maximumot a filmből és a szereplőkből (egyébként még ebben is lenne). Ez a múltban bejött, széles közönség, fogyasztható, tuti dobás. Azonban csak akkor az, ha más, mint az eddigiek és nem a színészekre gondolok nyilván. A karakterek rebootolása, maga az egész modern filmtechnika, de főleg Poirot. Kenneth Branagh nem csak feldolgozza a történéseket, hanem Poirot-nak végre rendes személyiséget ad, nem úgy, mint mások.

Ahogy kezdődik a film, komolyan mondom, már ott beleszerettem. Ott tudtam, hogy végre, ez jó lesz. Nem fogok spoilerezni, de a lényeg, hogy végre valahára Poirot nem egy nyomozó robot, hanem múltja van, bepillantást nyerhetünk Poirot lelkébe és személyiségébe. Én ennek nagyon örültem. Nem egy sablonos, klisével teli film. Sok embernek ez nem tetszik, hogy meg lett mutatva, ki lett hozzá gondolva. Így jártak. Nem is értem mit várnak sokan, ez már egy meglévő történet, a feladata Branaghnak, hogy kihozza a maximumot. (Amúgy az egyik producer Ridley Scott, súgom)

Igen, tudom, a szerelem egy felfújt lufi a filmben, annyiszor van a szánkba rágva, hogy gerjessze a dramatikus hatást, de könyörgöm! Ilyen a novella is, ez egy ilyen típus. El kell fogadni. Azt aláírom, hogy van benne a színészek részéről némi túljátszás, de azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy eredetileg ezt a történetet Agatha Christie színpadra is adaptálta. Plusz az eddigi filmeket le kellett körözni, ez is benne van.

Ha pedig valakinek nem jön be az újabb vajaskenyér máshogy kenve, akkor ajánlom, hogy merüljön bele inkább a kenés művészetébe, azaz nézzük meg a díszletet, az újításokat vegyük észre, a szereplők tablószerű bemutatásán keresztül a stílust, a képeket, a vágást. Teljesen betud minket húzni a székből a vászonba.

A hangulata a filmnek szerintem nagyon ott van, a szereplők kiválasztása is jó volt, mert kicsit visszatudják hozni azt a korszakot. Egyébként sokkalta jobb volt, mint a Gyilkosság az Orient expresszen.

Kis történet, hogy végre képben legyünk. Adott Poirot nyomozónk, nyaraláson vesz részt, történik egy gyilkosság és még sok gyilkosság, ő pedig nyomoz, közben őrlődik, majd a végén megfejti a feladványt. Nem egy nagy történet és pont ezért érdekes és nehéz feladat az írónak, rendezőnek felemelni a szintre.

Összefoglalva 1x-2x nézhető limonádé hétvégére a családnak. Nem dobtam tőle hátast, de nem rossz, ajánlom azoknak, akik szeretik a krimit és utazni szeretnének virtuálisan a szép Níluson és egy kis gyilkolászgatás is belefér.

Számomra 10/6.5

🎥Rendező: Kenneth Branagh

👨‍👩‍👧‍👦Szereplők: Kenneth Branagh, Gal Gadot, Emma Mackey, Armie Hammer, Rose Leslie, Sophie Okonedo, Tom Bateman, Annette Bening, Letitia Wright, Adam Garcia, Russell Brand, Jennifer Saunders, Ali Fazal, Dawn French

⏱️Hossz: 127 perc

🌊Műfaj: krimi – dráma

🎞️IMDB: 6.6

🍅Rotten Tomatoes: 63%

🦝Kritikát írta: Dengel X. E.

Facebook Kommentek