Atomenergia vagy környezetvédelem?

 

A válasz nagyon egyszerű: Mindkettő. Akármennyire is hihetetlenül hangzik (legalábbis egyeseknek biztos) az atomerőművek egyáltalán nem egy letűnt korszak maradványai, amit még néhány helyen próbálnak életben tartani, sőt éppen ellenkezőleg.
Ugyanis akár a fenntartható életmód, a fosszilis tüzelőanyagok lecserélése, és a zöld jövő zálogaként is könnyen elképzelhető.

 

Na de lássuk csak, mi helyett vagy miért is kellene alkalmazni az eddigiektől eltérő energiaforrásokat?
Abban talán már a világ nagy része egyetért, hogy a ma nagymértékben használt energiahordozókat (szén, földgáz, kőolaj), le kell cserélnünk tisztább, zöldebb és környezetbarátabb energiaforrásokra.
Azonban Földünk energiatermelésének nagy részét (körülbelül 70%-át) még mindig ilyen erőforrásokból fedezzük, ami természetesen csak tovább növeli a szén-dioxid kibocsátást, az üvegházhatást és hasonló, ’’roppant kellemes’’ jelenségeket.

Víz lesz a kőolaj felett?

Egyre elterjedtebb a megújuló energiaforrások között a vízenergia, amivel azonban akad néhány probléma.
Vízerőműveket csak bizonyos földrajzi adottságok mellett lehet gazdaságosan üzemeltetni. ilyen hely például Svájc vagy Ausztria, ahol a hegyekből lefolyó víz nagy sebességgel érkezik meg az erőművekhez, jelentős energiát termelve. Mindezek mellett jelentős beruházásokat is igényelnek (pl: duzzasztógátak), illetve nagymértékben kiszolgáltatottak az aktuális vízhozamnak.  Hazánkban sem az Alföldön sem a középhegységeinkben ez nem lenne gazdaságosan kivitelezhető. Ahol azonban a feltételek adottak, mindenképpen támogatni kell az ilyen energiaforrások alkalmazását.

Elfújjuk a szenet?

Egy másik lehetséges és zöld útja az energiatermelésnek a szél, habár ez a megoldás sem fenékig tejfel. Itt is jelentősen befolyásolja a hatékonyságot a földrajzi elhelyezkedés, és a pillanatnyi időjárás, tehát ez az energiahordozó sem mindenhol opció.
Ráadásul ha találunk egy megfelelő helyet a szélerőműveknek, könnyen előfordulhat, hogy az jelentősen meg fogja tizedelni az ottani madár faunát (állatvilágot), ahogy ez már sok helyen meg is történt. Fontos azonban itt is megemlíteni, hogy az olyan adottságokkal rendelkező országokban, mint például Dánia, vagy Hollandia- nagyon helyesen- egyre nagyobb prioritást élvez a szélenergia.

Legyen akkor hát az atom?

A nukleáris energia sok helyen lehet megfelelő megoldás az energiaigények kielégítésére
-Magyarország is ide tartozik-, ugyanis szinte bárhol működőképes, nincs kiszolgáltatva az időjárásnak (bár az igaz, hogy a cunamikat és a földrengéseket ő sem szereti, de ezek extrém esetek).

Emellett a maghasadás (amiből tulajdonképpen az energiát nyerik) oxigénfelhasználást nem igényel, nem jár szén-dioxid-kibocsátással sem, ráadásul azonos mennyiségű energia termeléséhez az szénerőműben tíz-húsz milliószor több üzemanyag szükséges, tehát sokkal gazdaságosabb is.

Az éremnek azonban mindig két oldala van, így a hátrányokról itt sem hunyhatunk szemet.
Tény, hogy az atomerőművek olyan hulladékot termelnek, amelyeket egyelőre nem tudunk újrahasznosítani, azonban ez a mennyiség minden egyes reaktor generációnál csökken.

Csak kérdések vannak vagy léteznek megoldások is?

Most, hogy kellően összezavartalak téged kedves olvasó, ezzel a sok kérdéssel és félválasszal, tegyünk végre rendet odabent. Nyilván nem én fogom most elárulni neked a spanyolviasz előállításának módját, vagy a herkentyűburger receptjét de egy végső konklúzió azért mégiscsak szükséges.
Az atomenergia még mindig veszélyes, legalább is a megújuló energiaforrásokhoz képest mindenképpen, viszont be kell látni, hogy még mindig ez a legzöldebb, leghatékonyabb és legjobb választás-legalább is ott biztosan, ahol a fent említett  más energiaforrások nem elég hatékonyak- az emberiség számára, ha nem akar a közeljövőben sült csirke lenni.

Források: fizikaiszemle.hu
Képek forrása: pixabay.hu

Írta és szerkesztette: Juhász Marcell