Az elmúlt napokban látott napvilágot az az információ, amit a washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak, mely szerint „ideológiai és személyiségi okokból” „diplomáciai vandalizmus” történt, amikor Donald Trump egyoldalúan felmondta az Iránnal 2015-ben kötött nemzetközi megállapodást.
Sir Kim Darroch -aki a botrány kirobbanása után lemondott nagyköveti posztjáról- az elmúlt hónapokban többször kritizálta az amerikai elnököt és kormányát, és ezek közül többet valaki eljuttatott a Mail on Sunday című, brit konzervatív tömeglaphoz.
A szöveg szerint, az amerikai elnök csak azért mondta fel az iráni nukleáris tevékenység korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodást, mert azt hivatali elődje, Barack Obama írta alá.
Trump már az első kiszivárogtatott táviratcsomag után, ,,félnótásnak”, ,,igen ostoba fickónak”, nevezte Twitter-bejegyzéseiben a washingtoni brit nagykövetet.
A megállapodásról 2015-ben Bécsben az Egyesült Államok és még öt nagyhatalom (Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország, Németország) állapodott meg Iránnal annak atomprogramjának korlátozásáról.
A megállapodás lényege, hogy a nagyhatalmak feloldják az Irán elleni pénzügyi és kereskedelmi szankciókat, cserébe legalább egy évtizedig megakadályozzák az iráni hadászati atomprogramot.
Az egyezményben az irániaknak sikerült kiharcolnia, hogy a megállapodás 15. évétől korlátlan mennyiségű dúsított uránt állítsanak elő, ezenkívül szabadon importálhatnak ballisztikus rakétákat.
A nagyhatalmak viszont elérték, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei korlátozás nélkül járhassanak be az iráni katonai objektumokba.
Mit szól ehhez a “Nyugat”?
Franciaország szerint Európának egységes álláspontot kell képviselnie, annak érdekében, hogy felkérje Iránt, változtassanak döntésükön.
Még akkor is, ha ez az Egyesült Államok egyoldalú nyilatkozatára adott válasz az volt, amikor a perzsa állam közölte: megkezdte a megengedettnél magasabb dúsítású urán előállítását.
Nagy-Britannia szerint még lehetséges megmenteni a megállapodást, Jeremy Hunt brit külügyminiszter leszögezte: ,,Irán még mindig jó egy évre van attól hogy atombombát fejlesszen, de még mindig van arra lehetőség, hogy a megállapodás életben maradjon.”
Mi következik ezután?
Az biztos, hogy a brit-amerikai diplomáciai kapcsolatoknak nem ezt az időszakát fogják szívesen felemlegetni egyik oldalon sem, ami teljes joggal érthető.
Ami A Közel-Keletet illeti, Foad Izadi, a Teheráni Egyetem professzora szerint az amerikai diplomácia célja, hogy a szankciókkal elégedetlenséget szítsanak az irániakban, a jelenleg kormányzó hatalom ellen, ezzel meggyengítve azt.
“Tehát, ha Washington azt mondja, hogy maximális nyomásgyakorlást alkalmaznak, akkor az azt jelenti hogy kormányváltást akarnak előidézni Iránban” – mondta.
A kérdés leginkább az, hogy vajon tényleg csak személyiségi okokból léptette ki Trump az Egyesült Államokat a megállapodásból, ahogy azt Darroch állítja, vagy csupán nem találta elég szigorúnak és Izraelre nézve biztonságosnak a megállapodást a regnáló amerikai elnök.
Olvass utána, mert megéri!
Ha szeretnél még többet megtudni a témáról, és meghallgatni a másik oldal álláspontját is, nézd meg a Prager University videós összefoglalóját: https://www.youtube.com/watch?v=17H4FrQUMzs