10 érdekesség a nagyvilágból

Világunk tele van megszámlálhatatlan csodával. Gondolok itt akár az állatokra, akár a természetre. Hoztam nektek 10 érdekességet a nagyvilágból, melyekről talán eddig nem is hallottatok! Ez a cikk egyben egy könyvajánló is, melyről részletesebben a cikk végén olvashattok!

Bojtosúszós (maradvány)hal története

Erről az élő kövületről azt hitték a tudósok, hogy 60 millió éve kipusztult, ám 1938-ban Fokváros közelében, East-Londonban találtak belőle egy élő példányt. Marjorie Courtenay-Latimer, a Természettudományi Múzeum munkatársa találkozott Hendrik Goosen hajóskapitánnyal, aki egy elég furcsa hal akadt a hálójába. Karácsony lévén, Marjorie hamar le akarta tudni az ügyet, így elment Goosen kapitány hajójára. Ahogy elhaladt a halakkal teli kád mellett, elakadt a lélegzete. Ez a bizarr úszókkal rendelkező, kék színű hal egyáltalán nem volt ismerős a hölgynek, így belevetette magát a szakirodalomba. Döbbenten vette tudomásul, hogy ez a hal nem létezik. Egyik barátját kérte segítségül, akivel rájöttek, hogy a kapitány egy bojtosúszós halat fogott ki a tengerből. Azonnal hajtóvadászatot indítottak, hogy még több példányt találjanak, ám erre 14 évet kellett várni. A hal jellemzője, hogy 2 méterre is megnőhet, súlya elérheti a 80 kilogrammot és a tenger mélyén él a Comore-szigetek és Dél-Afrika között. Különös ismertetőjele a merev úszó, ezenkívül szilárd csontváz található az állat testében. A mai példányoknak csupán két faja ismeretes, míg a kövületeseknek 70 önálló faja létezett.

Elefántmadár

Minden idők legnagyobb madara, az elefántmadár. Sok millió évvel ezelőtt, Afrika keleti részén is éltek ezek az állatok, mielőtt Madagaszkár – ahol körülbelül 200 évvel ezelőtt még éltek ezek a madarak – elszakadt volna a kontinenstől. Ez a termetes futómadár elérhette a 3 méteres magasságot és a fél tonnás testtömeget. Nagy valószínűséggel az őshonos lakosság irthatta ki ezt a páratlan teremtményt.

Hevederhal

A tündöklőhalak közé tartozó hevederhal az óceánban él, nagyjából a 300-600 méteres mélységben. Ember leginkább csak akkor találkozhat ezzel a lénnyel, ha az óceán a partra sodorja a tetemét. Első írásos feljegyzés 1770-ből van. A norvégiai Glesnaes közelében találtak egy pikkelyek nélküli, kékesen fénylő halat, melynek szalagszerű testén a vörös hátúszó egészen a fejéig húzódott. Napjainkban 4 hevederhal fajt ismerünk. A ma élő példányok közül a Glesnaesi egyed tartja a leghosszabb csontoshal rekordját a maga 11 méterével, de jegyeztek fel 17 méteres partra vetett halat is.

A Cseko-tó

A Közép-szibériai-hegység délnyugati részén, a Köves-Tunguzka közelében áll ez a rejtélyes tó. Vanavara csekély lakossága szemtanúja volt egy enigmatikus eseménynek, amely mára már a ‘Tunguzka-esemény’ néven ismeretes. Egy szemtanú közlése szerint ez történt: ,, Láttam, amint az égbolt északon a földfelszínig meghasad és lángok ömlenek szét a tajgán. A fényük vakítóbb volt, mint a napé. Mindnyájunkat rémület és rettegés fogott el, ám az ég ismét bezáródott. Erre mennydörgés hallatszott, mintha ágyúkat sütögettek volna. Azt hittük, kövek záporoznak az égből. Elszaladtam onnan, behúzott fejemet a kezembe temettem, és végig attól féltem, hogy az egyik kő eltalál.” . A robbanás feltételezett helyét egy fából faragott totemoszlop jelzi, Vanavarától nagyjából 60 kilométerre. Az 55 méter mély állóvizet egy olasz kutatócsoport vizsgálta meg, mely során kiderült, hogy a tó valószínűleg egy becsapódási kráter. A fúrások kimutatták, hogy a felső rétegek  vízi növények maradványait, míg az alsóbb rétegekben nagyrészt fák virágpora és összepréselt faágak találhatók. A vizsgálatok ma is folynak, ám amíg nem sikerül egy meteorit darabot felszínre hozni, addig a Tunguzka-esemény lezáratlan ügynek minősül.

Fekete jég

Kangerlussuaqban, Délnyugat-Grönlandon kisebb nagyobb jéghegyek úszkálnak, ezek egy része fehér, ám vannak fekete kis jégtáblák, melyeket alig lehet észrevenni a sötét vízfelszínen. A fehér jeget azért látjuk fehérnek, mert a jég hókristályokat és légbuborékokat zár magába, melyek visszaverik a napsugarakat. Ha ezek hiányoznak, a fénysugarak csaknem akadálytalanul tudnak keresztülhatolni a jégen, az alatta lévő víz pedig szinte teljesen elnyeli őket, ezért tűnik a jég feketének.

Brockeni kísértet

Észak- Németországban fekszik a Brocken-hegy, a maga 1141 méter magasságával. Az év szinte minden napján a hegycsúcs ködbe és felhőbe burkolózik.De néhanapján előjön a nap, és ilyenkor azu utazók árnyékát kivetíti a távoli felhőkre. Ezek nem csupán, hogy nagyobbnak tűnnek, mint maga az ember, de ‘maguktól’ mozognak.

Grotta del Cane

Grotta del Cane, másnéven a Kutya-barlang, az Agnano-vulkán peremén fekszik. Nevét onnan kapta, hogy régen rengeteg négylábú itt végezte be sorsát. Természetesen, a kutyák nem szabad akaratukból mentek be a barlangba. Évszázadokkal ezelőtt az Itália távoli vidékéről érkező utazók előtt demonstrálták a halál és a feltámadás bibliai csodáját. A barlang alsó területein a kutya rögtön elájult és élettelenné vált. Ám ha a gazdája időben bement érte, és felemelte őt, az állat életre kelt. A magyarázat egyszerű: mivel vulkanikus területről beszélünk, barlang alsó részén szén-dioxid réteg keletkezett, amit ha a kutya belélegzett, egyből elájult. Mivel ezeknek a barlangoknak több, mint 50%-át szén-dioxid alkotja, ha nem érkezik időben segítség, az állat elpusztul.

A Föld sóhaja

Az új-mexikói kisvárosban, Tausban, különös jelenségre lettek figyelmesek. Furcsa, már-már brummogó hangot érzékeltek a lakosok. Ezek a hangok éjfél környékén hallhatók a legerősebben. De mi is ez pontosan? Nem tudni pontosan. A szakemberek szerint a mai modern világban az elektromos kisülések is adhatnak ilyen hangokat.

Az istenek tava

Észak-Japán őslakói, az ajnuk szent helyként tisztelik, hogy minden nyáron egy éjszakán át ünnepelnek a partján. A szokatlanul tiszta tavak a Kamuito (Az istenek tava) kifejezéssel illetik. Ha az égen nincs felhő, a Kamuito vizében akár 40 méterre is le lehet látni! Mivel krátertóról beszélünk, olvadék- és csapadékvízből töltődik fel, ezért ennyire tiszta a víz. Egy legenda szerint, ha jó az idő, és a Kamuito mélyére lehet látni, az szerencsétlenséget hoz a szerelmesekre.

Cueva de Villa Luz barlang

A mexikói Tabasco tartományban található barlang levegőjének oxigéntartalma a 10%-ot sem éri el. Ezért, ha valaki megfelelő felszerelés nélkül merészkedik be, perceken belül eszméletét veszti és megfullad. A képződményben sűrű záptojásszag uralkodik, a falakról pedig maró kénsav csepeg. A pára, mely behálózza a barlangrendszert szén-monoxid, kén-dioxid és kénhidrogén keveréke. Ám mindezek ellenére a barlang tele van élettel. Bogarak, denevérek, sőt, halak is találhatók a barlang vizében. Ezeknek az állatoknak az összefoglaló neve extremofil, ami azt jelenti, hogy képesek megélni az ember számára elviselhetetlen környezetben is.

 

A könyv, melyből hoztam nektek pár érdekességet a Tarsago kiadó jóvoltából kiadott, ,, Meghökkentő természet” címet viseli. A könyv a maga 352 oldalával nem csak tanulságos, de elgondolkodtató is. Ahogy a borítón is olvasható, 200 hihetetlen, de igaz történetet foglal magába. Az őskortól egészen a jelenkorig, a sivatagtól a sarkvidékekig minden megtalálható benne.