Miért dolgozzak diákként? (II. rész)
El is érkeztünk a sorozatunk következő részéhez. A nyitó részünkben összeszedtük a legfontosabb okokat, ami miatt érdemes diákként is belépni a munka világába. Ide kattintva azt is elolvashatjátok.
Most pedig arról fogunk bővebb tájékoztatást adni, hogy milyen jogszabályok érintenek, ha munkára adod a fejed iskola mellett.
Ha még nem múltál el 18 éves:
Ha betöltötted a 15. életévet akkor nyári szünidőben dolgozhatsz, ha 16. életévet töltötted be, akkor már a tanév alatt is dolgozhatsz. Illetve mindenképp szükséges a szülő/gondviselő aláírással igazolt hozzájárulása.
Rendkívüli munka (túlóra) nem végezhető, és maximalizálva van a munkával töltött idő napi 8 és heti 40 órára. Munkát csak reggel 6 és este 22 óra között végezhetsz. (Ha egy cég felajánlja a túlóra lehetőségét, nem érdemes elvállalni, mert csúsztatással tudják csak lepapírozni, ami nem is legális, de még az időszakra vonatkozó járulékok és pótlékok sem elszámolhatóak.)
Két műszak között 12 órának kell eltelnie, és legalább heti 2 egybefüggő napot kell biztosítani pihenőnapnak.
Szünetek:
4,5 órát meghaladó műszak esetén minimum 30 perc, 6 órát meghaladó műszak esetén pedig minimum 45 perc jár.
Fontos megjegyezni, hogy a szünet törvényi kötelezettséggel kiadandó, de a munkáltató nem köteles azt fizetni.
Ha elmúltál 18 éves:
Ebben az esetben sokkal több lehetőséged van. Több munka közül választhatsz, mert vannak olyan munkák, amik korhoz kötöttek, általában a pénzzel foglalkozó munkák ilyenek.
Nem kell szülői beleegyezés sem a munkavállaláshoz, és a nap 24 órájában bármikor dolgozhatsz. Túlóra lehetősége pedig adott teljesen legálisan.
Két műszak között viszont el kell telnie 11 órának.
Szünetek:
6 órát meghaladó műszak esetén minimum 20 perc, 9 órát meghaladó műszak esetén pedig minimum 25 perc jár.
Fontos megjegyezni, hogy a 18 év alattiakhoz hasonlóan, a szünet törvényi kötelezettséggel kiadandó, de a munkáltató nem köteles azt fizetni.
Műszakpótlékok közé tartozik az éjszakai pótlék, ami este 18 órától reggel 6 óráig számítható fel, ennek mértéke pedig 30%. Rendkívüli munkaidő (túlóra) pedig plusz 50%-ot jelent az alapbéren felül.
Legegyszerűbb megoldás az az iskolaszövetkezeten keresztül való munkavállalás. Egyszerre több diákszövetkezethez is regisztrálhatsz, sőt dolgozhatsz is egyszerre mindkettő közvetítésében. (Viszont 18 év alatt figyelembe kell venni a munkaidő maximalizálásáról szóló szabályozást, mert több munka esetében sem léphető át a napi vagy heti limit.) Az szövetkezet ad egy biztos jogi hátteret a számodra. Velük mindenképp kell tagsági szerződést írni, amely az aktuális jogszabályokra is kitér.
A regisztrációhoz általában szükséged van:
- bankszámlára (van olyan szövetkezet, amely külön kiköti, hogy az a te neveden kell, hogy legyen)
- érvényes matricával ellátott diákigazolványra és iskolalátogatási igazolásra
- személyi igazolványra
- TAJ kártyára
- adóazonosító jelre (ingyen igényelhető)
Ezzel ugyan nem úsztuk meg a papírmunkát, ugyanis minden állásnál (ha több helyen tervezel dolgozni, akár egy szövetkezeten keresztül) keretszerződést kell írni, hiszen munkánként eltérnek a feladatok, bérezés és feltételek is.
Anyagiak:
Az iskolaszövetkezet regisztrációs díjként számol fel egy bizonyos összeget, amelyet kilépéskor visszakapsz. Legtöbb helyen már ezt az első fizetésből vonják le, de van ahol még előre kell fizetni regisztrációkor, illetve az összeg is eltér szövetkezetenként. (500 forinttól akár 3000 forintig terjedhet)
Órabérnek el kell érnie a törvény által meghatározott minimálbér értékét. (2019-ben bruttó 856 forint)
Az adózás tekintetében 15% SZJA (személyi jövedelem adó) mindenképp levonásra kerül, ezen felül az iskolaszövetkezet köt biztosítást, amit eldönthet, hogy százalékosan (ekkor általában maximalizálja az összeget, ami levonható e célból) vagy fix összegben határoz meg, viszont ez nem számottevő összeg, hisz alap biztosítást tanulói jogviszony alapján eleve kapsz. Egy két szövetkezetnél még van bizonyos tagsági járulék (1%-3% körül mozog), amit a te közvetítésedért kap a cég.
Ezenkívül még idénymunka keretén belül is dolgozhatsz, ez napi 500 forintos adó levonását jelenti. Míg alkalmi munkavállalásnál napi 1000 forint az adó. Mindkét esetben a munkaadó fizeti.
Fizetés határideje is a szerződésben leírtak alapján történik, kifizetést követően pedig a munkáltató köteles igazolást adni róla akár online vagy papír alapon. Míg az adóbevalláshoz szükséges „Adóévi összesített igazolás” adó évet követően január 31.-ig el kell juttatni az adózóhoz, jelen esetben hozzád. (M30-as nyomtatványnak is nevezik.)
Mit jelent ez? Tegyük fel dolgozol 2019-ben (akár egy napot, akár végig) akkor erről igazolást kell kapnod 2020. január 31.-ig, melynek az lesz a neve: 19M30.
Remélem ennek segítségével könnyebben tudtok majd tervezni és számolni a diákmunkákat illetően. Természetesen ezek általában alapjáraton figyel a munkáltató, de mindig jó, ha tudjuk a törvény által meghatározott jogainkat.
Legközelebb már a jellemző diákmunkákat vesszük górcső alá, melynek segítségével meg tudjátok határozni, melyik munka is lenne ideális számotokra.