Nyomorultak (2019)

Egy igazán nyomasztó és sokatmondó alkotás.

A film Párizs legszegényebb, és egyben egyik legveszélyesebb bevándorlónegyedében játszódik, ott, ahol a rendező is felnőtt. Egy vidéki rendőr, Stephane, személyes okokból a városba költözik és rögtön kap is két új társat: a rasszista és önfejű Christ és az afrikai származású Gwandát. Ezek a kollégák azonban nem olyanok, mint amilyeneket vidéken megszokott. Nem félnek erőszakhoz folyamodni, kihasználják hatalmi fölényüket. Erőszakosak, öntörvényűek és felsőbbrendűnek hiszik magukat. A becsületes Stephane kénytelen velük együtt dolgozni, de megviselik a látottak és hallottak. Ráadásul a környéken bűnbandák tartják fent a békét, alkuk és megállapodások szerint. De mennyire lehet tartós egy ilyen helyzet? Meddig tud egyetlen ember mindenki mással szembemenni? Meddig hagyják magukat az emberek elnyomni? És mi történik, ha az elnyomottak ki akarnak törni ebből a helyzetből? Soha nem kellene megtudnunk, ha nem lennének olyanok, akik tudatosan, és erőszakosan elnyomnak másokat. De vannak. És a filmből kiderül, hogy mi történik ilyenkor.

Mindennek van egy határa. Ezt látszólag Chris és Gwanda nem tudja. Vagy inkább nem foglalkoznak vele, azt gondolják, hogy ők átléphetik. Addig mennek előre és nyomnak el mindenkit, míg végül a saját vesztükbe rohannak, és Stephanet is magukkal rántják. A film megdöbbentő, felnyitja az ember szemét, és nem hagyja nyugodni.

Felkavaró, mégis mindenkinek látnia kellene.