Zuhanás (2020)

“Sajnálom, hogy erre a világra hoztalak csak azért, hogy aztán meghalj”

-hallhatjuk rögtön a film elején. Ez a mondat sokmindent elárul Willisről, a főszereplő John apjáról. Már fiatalkorában sem volt könnyű természet, ám az öregkori demencia rátesz erre még egy lapáttal.

Kíváncsi voltam, hogy mi sül ki egy olyan filmből, melynek Viggo Mortensen, a Gyűrűk Ura Aaragornja a rendezője, a forgatókönyvírója és a főszereplője is. Összességében Viggo minden téren megállta a helyét, de az tény, hogy ez egy egyszerű filmdráma sok bölcsességgel és érzékeny témákkal, de a cselekmény szintjén nem nyújt annyira sokat.

A történet középpontjában John áll, aki egy homoszexuális férfi, férjjel és egy örökbefogadott lánygyerekkel, mondhatni tökéletes családdal. És persze fontos szerepet kap apja, Willis, aki mogorva és egocentrikus, a demenciájáról nem is beszélve. John próbál segíteni apjának és igyekszik elfogadni őt, de mindez nehéz úgy, hogy az apja lépten-nyomon kritizálja, leginkább nemi identitása miatt.

A film számtalan témát bemutat, megjelenik benne a demencia, a homoszexualitás, a gyereknevelés hetero-és homoszexuális párok kapcsán is, az elfogadás és az elmúlás is. Ebben a filmben nincsenek tabuk, és ez így van jól.

Ahogy azt említettem a cselekmény háttérbe szorul, a fentebb említett témák kerülnek előtérbe. A filmben sok a visszaemlékezés, és hallucinációk is megjelennek, de ennek ellenére nagyon is realisztikus. Aki szereti a drámákat, az ezt is imádni fogja. Aki pedig egy kis akcióra vágyik, az ne ezt a filmet válassza.